1. |
Csillagkohó
09:10
|
|||
Az anyag galaxisokra és csillagokra tagozódik.
A metagalaxis sűrqűségeloszlása ennek következtében
nyilvánvalóan inhomogén.
A kezdeti eloszlás homogén, izotróp.
Elliptikus galaxisok
csillagokban születnek,
körbeforgó spirálkarok
fénytelen örvénylenek.
Forduló csillagrendszer
épülő távolságban,
elnyúló őspályákon
álmodva azt kívántam,
hogy te legyél a hold,
ami mindig bennem volt
és én legyek a nap,
ami benned megmarad.
Holdvilágba' elalszom ma,
nem ébreszt fel engem soha
senki ember ez világon,
úgy alszom el azt kívánom.
Fragmentális folyamatok,
gravitációs felhalmozódás.
Erő!
Anyag!
A kötési energia
meghatározható.
Erő!
Anyag!
Kétségbevonhatatlan létezés,
lüktet a kozmosz!
Erő!
Anyag!
Életgép, csillagkohó,
salak lesz bennem a lélek.
Erő!
Anyag!
Salak.
|
||||
2. |
Neath Waters
06:46
|
|||
And as the spirit's grained to sack
Of shining flesh by mills of time
And as the flaming's drowned to mud
All whisper me mortality.
By window slumbering deeply
Soulsilence, rainpainting of me.
Ships of time sail me home this night
Let the sea wash my hair weak white.
Glass-hearted clouds above diving
Veering and falling and rising.
Nightfall room, winter shade these days
I close my eyes when I am awake.
Beneath an evening garden
Glowing the loneliness
These are the shades of passing
To paint incandescence.
The machines of changing
Revolving, rotating
Ships of time sail me home this night.
Neath waters slumbering
Neath gardens still glowing
Let the sea wash my hair weak white.
When you wake up, you close your eyes
Wake up, close your tiny eyes
When you wake up, you close your eyes
Wake up, you close your tiny eyes.
|
||||
3. |
Bolygó, bolyongó
04:50
|
|||
Szárnyát kibontja,
vásznát kioldja
minden porontya,
minden porontya,
bolygó, bolyongó,
bolygó, bolyongó.
bolygó, bolyongó,
bolyongó bolygó.
|
||||
4. |
Kék ég karaván
04:46
|
|||
5. |
Héja-nász az avaron
05:39
|
|||
Útra kelünk. Megyünk az őszbe.
Vijjogva, sírva, kergetőzve.
Két lankadt szárnyú héja-madár
.
Új rablói vannak a Nyárnak.
Csattognak az új héja-szárnyak.
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk.
Valahol az őszben megállunk.
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk;
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.
|
||||
6. |
Zápor
04:25
|
|||
Jókor menekülsz! A patak csupa bánat.
Felborzad a szél. Kiszakadnak a felhők.
Csattanva lezúdul a zápor a vízre.
Elporik a csöpp. Nézek utánad.
Elporlik a csöpp. De a test csak utánad
Nyújtózik, az izmok erős szövedéke
Még őrzi a vad szorítást, a szerelmet!
Emlékezik és gyötri a bánat
.
Úgy gyötri a testet utánad a bánat,
Úgy röppen a lélek utánad, elébed,
Ó, semmi, de semmise már! Ez a zápor
Sem mossa le rólam a vágyat utánad.
|
||||
7. |
||||
Ösvényteken csend és homály legyen
Árnyék-párta simuljon sírotokra,
Tovább-lengő fények mögött vigyen
Pályátok a teljes sötétbe vissza.
Lámpa lámpát érint az asztalon,
Sok göndör fénylugas egymásba-olvad,
Közéjük mégis árny karéja horpad,
Ott a vakon-látó bogár oson.
Sugárban, én ezer makacs szülöttem,
Sok meggyalázott, úgy igyál-egyél,
Mint légbe sarat öntő sűrű ködben,
Hol görcs kérgekből pillog a veszély,
Míg rádlel ködöt tépő gyors körökben
A legvégső, feloldó, korom éj.
(A medve-ős)
Az elmaradt násszal szívében,
Mélyben hol majom-árny sivít,
A medve bölcs lépéseit
Kutatta egyik angyal-énem.
A hyperboreus az éjben
Bundafejtő kést élesít,
Dalolja medve őseit
S megöli gyermeki-serényen.
Nagy szelleme békésen él
Örök télben övéinél,
Melegülnek lenyúzott bőrén.
Az angyalon szikráz a dér,
Így várja, gyúl-e felszökő fény,
Talán egy rovar szárnyfedőjén.
|
Thy Catafalque Makó, Hungary
Hungarian Avant-garde/Experimental Metal project since 1998.
thy-catafalque.hu
Streaming and Download help
Thy Catafalque recommends:
If you like Thy Catafalque, you may also like: